Nem lesz állami cementgyár, spórolásra kényszerítik az állami cégeket is
Az állami cégeknek 5 százalék személyi költséget kell megtakarítaniuk.
Az állami cégeknek 5 százalék személyi költséget kell megtakarítaniuk.
Nem tart fenn tovább az állam olyan projektcégeket, ahol nincs érdemi munka, mert nem halad a beruházás – mondta a hvg360 megkeresésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki azt is közölte, hogy a döntés alapján megszüntetik a forráshiány miatt elhalasztott Dél-budai Centrumkórház projektcégét is. Ott igazgatósági tag havi nettó 326 ezer forintért Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető felesége is, aki Gulyás szerint az ő kérésére került oda. A hvg360 összeszedett néhány olyan céget, ahol a kormányzati célok változása vagy a külső körülmények miatt hasonló a helyzet.
Milyen üzletágakban van keresnivalója egy államnak, és mi az, aminek a közelébe se nézzen egy tisztességes kormány? Egyáltalán, kinek jó az, ha az állam megpróbál megjelenni az üzleti szférában, és hogyan lehet megúszni, hogy ne a korrupcióról szóljon minden? Akkor is hatalmasakat tudnak vitatkozni erről a közgazdászok, amikor épp nem konkrét ügy kapcsán kell megvizsgálni a témát, amikor viszont valódi cégneveket is mellé lehet tenni, tényleg elszabadul a pokol.
Ez vagy azt jelenti, hogy a kormány komoly háborús fenyegetettséget érzékel, vagy csak arra kíváncsi, hogy mennyi a minimális munkaerőszám, amivel az állami cégek még működni képesek.
A katonaság és a tudománypolitika mellett az MVM-nél és a közlekedésben is hullottak a fejek az elmúlt hetekben.
Azonban Palkovics László és Lázár János egy új cementgyárat készít elő.
Törölni akarják egy törvényjavaslatnak azt a részét, amely megvonná a politikai felsővezetők jogát a végkielégítéshez, ha távozásuk után fél éven belül állami társaságban vállalnak munkát.
„Az állami vállalatok tekintetében a közpénzügyi helyzet jelentősen javult” – állapította meg a Számvevőszék.
A Fidesz 2010-ben még a 2 milliós bérplafon híve volt, ez mára annyira megfordult, hogy vezetői szinteken (néhol már az ügyvezető igazgatói szinten is) bőven 2 millió forint felett fizetnek.
A hatalomgyakorlás eszközévé silányította az Orbán-kormány az állami vállalatokat.
A 2015-ben alapított Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt. hatásköre sosem volt pontosan tiszta, sem az, hogy eddig mit csinált. Idén áprilisban felszámolás alá került, de most sem lehet majd többet megtudni a működéséről.
Egy 300 forintos sorsjegy után az állam átlagosan 111 forintot nyer, a vásárló átlagosan 186 forintot kap vissza. 2017-ben a Szerencsejáték Zrt. 90 milliárd forintot szedett be kaparós sorsjegyekből.
Az ITM egyik cége lett a "nyertes".
Orbán Viktor már egyetlen személyen keresztül érvényesíteni tudja akaratát a legfontosabb állami cégek, köztük az ország egyik legnagyobb vállalatcsoportja, az MVM felett.
Az Átlátszó egy Excel-táblázatban vezeti, milyen közbeszerzéseket nyer a tíz legnagyobb Fidesz-közeli vállalkozó. 2017-ben a Szíjj László-féle Duna Aszfalt vitt gyakorlatilag mindent, és idén májusban sem lehet oka panaszra. Az állami cégek kommunikációs és pr-feladatainak egy hónap alatt csaknem 11,5 milliárd forintnyi közpénzbe fájnak.
Vállalati szinten már nem orvosolható a munkaerőhiány - ismerik el az állami cégeknél. A kormány segítségét kérik.
Adómilliárdokat töm az állam olyan magánkézben lévő médiumok zsebébe, melyek minden erejükkel megpróbálják alátámasztani a kormánypárt üzeneteit.
Nem rossz dolog állami cég vezetőjének lenni: 2016-ban az éves bruttó bérük 10-80 százalékával jutalmazta őket az állam. Nem a MÁV-vezér a rekorder a hatmilliós jutalommal.
Ha az ellenzéki pártok négy hónap alatt össze tudnak gyűjteni 200 ezer aláírást, akkor népszavazás dönthet a közcégek vezetőinek fizetési plafonjáról. A Kúria ugyanis felülírta a Nemzeti Választási Iroda májusi döntését, és átengedte az ezzel kapcsolatos kérdést.
A határon túli magyarok politikai aktivizálását, végső soron szavazatvásárlást végez a kormány az általa kritizált sorosi módon. Belföldön pedig feltartóztathatatlanul folynak a milliárdok a kormányközeli sajtóba.